Örökségünkért

A szentléleki pálos templom- és kolostorrom megőrzése

Van egy különleges hely a Bükkben, amely többünk szívébe beitta magát: Szentlélek, az itt álló csodálatos 14. századi pálos kolostorrommal. A templom falai ma is magasan állnak, azonban aki járt mostanában arra, láthatta, hogy kövei vészesen omlanak, és gyönyörű gótikus boltívét már csak az alátámasztás tartja. 

2011 októberében elhatároztuk, hogy megmentjük a pusztulástól ezt az impozáns műemléket, és ennek érdekében 2012 szeptemberéig tartó jótékonysági rendezvénysorozatot szervezünk.

A filmet készítették: Földvári Barbara, Dallos Csaba, Sütő Dávid Pelé, Edelmayer Zsolt.
Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet

Két fő célt határoztunk meg:

1. Az egyik cél a kolostor templom részének a megmentése. A templom leglátványosabb részlete, a szentélyt a templom hajójától elválasztó diadalív a megsemmisülés határán van. A diadalívet alkotó faragott kövek lehullottak, az ív fölötti falszakasz rövidesen le fog omlani. A történelemmel dacoló szentélyfal végveszélyben van. A kolostor a magyar állam tulajdonában van, kezelését az állam korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-re bízta, de 2010-ben a kezelői jogot átadta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak, az őskohóval egyetemben. A templomhoz tartozó kolostor is a magyar állam tulajdonában van, de a kezelői jogokat az Északerdő Zrt. gyakorolja. Az első lépés az állagmegóvás elindítása irányába a tulajdonosi jogokat gyakorló kezelőkkel a kapcsolat felvétele, a célok, az eszközök, a módszerek egyeztetése. A templom (diadalív) állagmegóvási munkái a bonyolult, technikaigényes és balesetveszélyes munkafolyamatok miatt csak szakértőkkel végezhetők el. De önkéntesek segítségére is sok lehetőség és nagy szükség lesz.

2. A második cél a kolostor megmentése és bemutatása. A kolostor kiszolgáló helyiségei (kápolna, étkező, konyha, lakószobák, kerengő, belső udvar) és a templom együtt alkották a kolostort. Az erdőben megtelepülő szerzetesek önfenntartásuk érdekében a hitélet mellett intenzív gazdálkodást folytattak. A templom és a kolostor együtt alkottak egy „működő” egységet. Ezért tűztük ki célul a kolostor állagmegóvását, bemutatását. A bemutatás első lépése a részben föld alatt megbújó, csak kőrakások, dombok által jelzett falak régészeti feltárása.  A feltárást követően a falakat konzerválni kell. A konzerválás leghatékonyabb módja a ráfalazás, a feltárt falak kb. 1 m magasságú megemelése. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy érzékelhetővé válik az egykori kolostor alaprajza, a szobák, a közlekedők, az udvar helye, méretei. Bejárhatóvá válik az egykor magas falakkal határolt együttes. A feltárásban a Herman Ottó Múzeum régészei, a műemlékvédelmi hivatal (BAZ Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda) szakemberei és önkéntesek fognak részt venni. A falvédelmi munkálatokat Kosdi Attila építészmérnök, műemlékvédelmi szakember irányításával szakemberek és önkéntesek fogják elvégezni közösen. Az állagmegóvási munkák befejezése után a kolostor teljes terjedelmében élményszerűen érzékelhetővé és rendezvények részére használhatóvá válik.

Bízunk abban, hogy összefogással 2012 őszén, a sárguló levelű bükkfák gyűrűjében, a helyreállított romok között egy kis koncerttel ünnepelve fogjuk visszaadni a Bükk egyik szentélyét a látogatóknak, az életnek.

Nagyobb térkép